Akár streamelik a dalodat a Spotifyon, akár élőben vagy a rádióban játsszák le, akár CD-n vagy bakelitlemezen adták ki, valahol a világon pénzt termel. De ha a dal nincsen megfelelően regisztrálva, előfordulhat, hogy ez a pénz nem jut el hozzád.
Annak érdekében, hogy megértsük, hogyan működnek a kollektív jogkezelő szervezetek (CMO), és hogyan biztosíthatják a dalszerzők, hogy kifizessék, ami jár nekik, Anna Neale-lel, a Szerzők és Zeneszerzők Társaságainak Nemzetközi Szövetsége, a CISAC alkotói kapcsolatokért felelős igazgatójával beszélgettünk. A CISAC 111 ország 228 tagegyesületéből álló globális hálózatot képvisel, és világszerte több mint ötmillió alkotó jogait védi. Anna előadóként és dalszerzőként gyakorlati tanácsokat ad a regisztrációval, a metaadatokkal, valamint azzal kapcsolatban, hogy a dalszerzők hogyan biztosíthatják, hogy minden megkeresett jogdíj eljusson hozzájuk.
Elmagyaráznád, mi az a kollektív jogkezelő szervezet (Collective Management Organization, CMO), milyen típusú jogdíjakat gyűjtenek be, és milyen szerepet töltenek be a dalszerzői karrierben?
A CMO-k olyan szervezetek, amelyek a műve(i)d felhasználásáért gyűjtenek be jogdíjakat. Dalszerzőként a dal felhasználásától függően kétféle jogdíjat kapsz: előadási jogdíjat, amelyet akkor fizetnek ki a dalszerzőnek, ha a zenéjét nyilvánosan használják fel (pl. rádióban, tévében, élő fellépések során, nyilvános helyeken, mint például éttermekben, szállodákban, üzletekben és mozikban), vagy streamelik; valamint mechanikai jogdíjat, amelyet minden olyan alkalommal kifizetnek a dalszerzőnek, amikor a művei felvételét sokszorosítják. Ez vonatkozhat fizikai termékek, például CD-k, kazetták (ha szereted a retrót) és bakelitlemezek, vagy digitális termékek, például letöltések értékesítésére, de akár streamelésre is. Amikor egy felhasználó (azaz egy hallgató) meghallgat egy dalt egy streamingszolgáltatáson keresztül, az mechanikai és előadási jogdíjakat is generál. A területtől, a CMO-szabályozásoktól, valamint a szolgáltatás típusától függően a felosztás változó lehet – lehet 50%-os előadási jogdíj és 50%-os mechanikai jogdíj, vagy 75%-os előadási jogdíj, sőt néhány esetben 100%-os előadási jogdíj is. Amikor csatlakozol egy CMO-hoz, engedélyezed számára, hogy kiadja a műved felhasználására vonatkozó licencet, azaz ezt az összeget beszedik a nevedben, valamint lehetővé teszik, hogy a művedet különböző kereskedelmi célokra felhasználják, és hogy fizessenek érte.
A CMO-k egy összetett azonosító- és nyomonkövetési rendszeren keresztül monitorozzák a dalszerzők műveinek felhasználását, hogy ki tudják fizetni az előadóknak és dalszerzőknek, ha más entitások felhasználják ezeket a műveket. A zenei szerzemények nemzetközi azonosítására szolgáló ISWC (International Standard Musical Work Code) a művek fő azonosítója. A törvény szerint szinte minden közvetítési jogokat kezelő szervezet és digitális platform köteles jelenteni a művek felhasználását, különösen az Egyesült Királyságban, az EU-ban és az Egyesült Államokban.
Miért fontos a dalszerzőknek, hogy csatlakozzanak egy CMO-hoz, és regisztrálják a dalaikat?
Ha nem vagy regisztrálva, nem fognak fizetni neked! Ennyire egyszerű. Általánosságban elmondható, hogy minden alkalommal, amikor a dalodat „felhasználják” (azaz meghallgatják, valamilyen formában interakcióba lépnek vele, lejátsszák stb.), potenciális jogdíjak generálódnak, függetlenül attól, hogy a dal regisztrálva van-e vagy sem. Az első lépés, hogy egy CMO tagja legyél; a második, hogy regisztráld a dalaidat. Így pénzt kereshetsz, amikor az emberek mondjuk a Spotifyon vagy más streamingplatformokon hallgatják a zenédet. A mai piaci helyzetet figyelembe véve erről nem érdemes lemaradni.
Hogyan működnek együtt a CMO-k az egyes országokban, hogy nyomon követhessék azon dalszerzők jogdíjait, akiknek a zenéjét világszerte streamelik?
A CMO-k saját adatbázissal rendelkeznek a regisztrált művekről, amelyeket egy ISWC-kód azonosít. Ez a zenei szerzemények nemzetközi azonosítására szolgáló kód tartalmazza a dal fő metaadatait, azaz a címét, a részt vevő szerzők nevét, valamint összekapcsolható a dalok IPI-számával (Érdekelt Felek Adatai, Interested Party Information). Ráadásul a CMO-k kezelik az előadási és mechanikai jogokra vonatkozó adatokat, valamint a kiadói megállapodásokat.
Amikor egy dalt streamelnek, a streamingszolgáltatás a területtől és a licencmegállapodástól függően jelentést készít a felhasználásról a CMO-knak. Itt a CMO-k egy olyan egyeztetési rendszert működtetnek, amely azonosítja az alapul szolgáló műveket és az érintett művek jogainak tulajdonosait, lehetővé téve a CMO-k számára, hogy az ellenőrzésük alatt álló művek után jogdíjakat igényeljenek a streamingszolgáltatástól, és a jogdíjakat ennek megfelelően szétosszák.
A CMO-k ezután kifizetik a streamelt dal jogtulajdonosait, akikkel közvetlenül kapcsolatban állnak. Ha a jogtulajdonosok másik CMO-val állnak kapcsolatban, a feldolgozás után a jogdíjakat ennek a CMO-nak utaljuk.
Minden CMO azonos gyakorisággal fizeti ki a dalszerzőket?
Nem – ez nagyban függ az adott CMO-tól. Digitális felhasználás esetén a legtöbb művet a felhasználásától számított 3–6 hónapon belül fizetik ki, de ez több tényezőtől is függhet, mint például hogy hol használták fel a művet, hogyan jelentették, a felhasználási jelentésben szereplő adatok helyesek-e, illetve a dal megfelelően van-e regisztrálva.
A jogdíjbeszedés szempontjából továbbra is a metaadatok a legfontosabbak. Milyen adatokat kell feltétlenül megadniuk a dalszerzőknek a műveik regisztrálásakor, hogy elkerüljék a kifizetések elmaradását vagy késedelmét?
Egyezzetek meg a dalcímről, és a szerzők nevéről, és minden adatot helyesen adjatok meg. Ha ezeket elgépeled, nem fizetnek ki. Egyeztess a dalra vonatkozó megosztott szerzői jogokról, és regisztráld a szerzőtársaidat is.
Ha biztosan tudod az összes szerző IPI-számát, az egyeztetés gyorsabb és pontosabb lesz. Már tudod az IPI-számodat, ugye…?
Jellemzően miért nem veszik fel a jogdíjakat, és mennyi pénzről beszélünk valójában globálisan?
A fel nem vett jogdíjak globális problémát jelentenek. Több százezer dal kerül be a rendszerbe, több százezer dalt töltenek fel a streamingplatformokra és használnak fel óránként. Ez hatalmas mennyiségű adatot jelent. Ugyan hatalmas előrelépés történt az elmúlt évtizedben, néhány dal jogdíját mégsem veszik fel, főleg a metaadatokkal kapcsolatos problémák miatt. Ennek több oka is lehet: az eredeti regisztráció hibás vagy elírást és/vagy hiányzó információt tartalmaz (legtöbb esetben ez a probléma), a jogtulajdonosok egymásnak ellentmondó regisztrációi, valamint pontatlan adatszolgáltatás. Akkor is előfordulhat, ha a dalok nincsenek regisztrálva, vagy az ISWC-jüket nem küldték el a streamingszolgáltatásoknak. A Spotify például továbbra is jelenti és fizeti őket, de ha a dal nincs regisztrálva, ki kapja meg a pénzt? A CMO-k és zenei platformok olyan mechanizmusokat dolgoztak ki, amelyek a már azonosított művek alapján biztosítják, hogy ez a pénz mindenképpen eljusson jogtulajdonosokhoz, azaz előfordulhat, hogy a fel nem vett pénz nem jut el azokhoz a dalszerzőkhöz, akik igazából részt vettek a dal létrehozásában.
Fontos észben tartani, hogy van pénz a rendszerben , de az a pénz csak akkor fog eljutni hozzád, ha tagja vagy egy CMO-nak, és megfelelően bejelented és regisztrálod a dalaidat. A regisztrációdat a helyi CMO adatbázisában ellenőrizheted. Erre buzdítok minden dalszerzőt, függetlenül attól, hogy saját maga intézi a megjelenést vagy egy kiadóhoz szerződött.
Ha egy dalszerző későn javítja a hibás metaadatokat, igényelheti a korábbi jogdíjakat – és ha igen, meddig visszamenőleg?
Ez megint csak az egyes CMO-któl, a zenei platformoktól és az adott országban érvényes szerzői jogi korlátozásoktól függ. Olvasd el a CMO-d irányelveit. A legtöbb igénylési rendszert működtet a fel nem vett jogdíjakra, amelyeket online ellenőrizhetsz.
Mi a legfontosabb tanácsod a dalszerzőknek, ha a CMO-kkal való együttműködésről és jogaik védelméről van szó?
Fontos, hogy tisztázzátok a dalszerzői jogok megoszlását (amennyiben társszerzőkről van szó), és a lehető legtöbb információval regisztráld a számaidat. Általában ellenőrizheted a többi regisztrációt a CMO-d rendszerében, hogy lásd, van-e már egyezés.
Kövesd nyomon a regisztrációidat, és ha észreveszed, hogy valami nem stimmel, szólj a CMO-dnak, hogy javítsa ki. Senki nem fogja megtenni helyetted. Neked kell megbizonyosodni az adatok helyességéről. Győződj meg róla, hogy minden tudomásod szerinti használatot jelentesz, például azt, hogy élőben játszottál. Dalszerzőként nem tudjuk ellenőrizni vagy figyelni a dalok minden egyes felhasználását, de ahol átvehetjük az irányítást, ott meg kell tennünk.
Kövesd figyelemmel a CMO-k által nyújtott lehetőségeket, például a képzéseket vagy pénzügyi támogatásokat. Sok CMO fektet be a tagjai (azaz te, a szerző) támogatásába, hogy segítsenek a szerzőknek karbantartani és kezelni az adataikat, ösztönözni a kreativitást és az együttműködést, valamint megvédeni és fenntartani a kulturális sokszínűséget.