Az élő produkciók, a turnévezetés és a könyvelés terén 35 éves tapasztalattal rendelkező veterán dolgozott Prince-szel, John Legenddel, Aviciivel és Tyler, the Creatorrel.
Az élő fellépés nem csupán megtörténik , amikor olyan híres, kreatív és ambiciózus előadókkal dolgozol, mint Prince, John Legend, a Green Day, az Earth, Wind & Fire, Robert Plant, Alica Keys és Tyler, the Creator. Ütemtervet igényel. Logisztikát igényel. Próbákat igényel. Repülőgépek, buszok és szállodák kellenek. Minden változhat az utolsó pillanatban is. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy az egész hangzása pont jó legyen.
Az utóbbi 35 évben ezek az előadók – és sokan mások – karrierjük valamelyik pontján David Normanre bízták az országos és nemzetközi turnéik teljes körű szervezését. A világ leghíresebb előadói mellett töltött be turnémenedzseri, turnékönyvelői és produkciós vezetői szerepkört.
Co.Lab Sessions podcastsorozatunkban Norman arról beszélt a turnékon szerzett tapasztalatai kapcsán, hogyan kellett megküzdenie kiszámíthatatlan személyiségekkel és kérlelhetetlen tényekkel – és hogyan illesztette össze a fogaskerekeket. Ilyen volt például, amikor egy előadó arra célozgatott, hogy busszal el lehet menni Németországból Londonba, amikor egy dobos kórházba került, mert megpróbálta felgyújtani a dobfelszerelését, vagy amikor egy frontembernek egy vödör kellett a színpad mellé, hogy abba pisilhessen. És ez csak néhány a számtalan, nem a nyilvánosságra tartozó kellemetlenség közül. Ráadásul mindez még azelőtt volt, hogy a Covid19 még bonyolultabbá tette az élő fellépések megszervezését.
„Mindig is szerettem a kirakósokat, és így tekintek a turnézásra is” – árulta el Norman. – „Az út során fognod kell ezeket a különféle elemeket meg a különböző személyiségeket, és egy koherens egészet kell alkotnod belőlük. Kicsit olyan az egész, mint a dominó.”
Tragédiától válaszútig
Egykori „ingerült dobosként” Norman a középiskola folyamán játszott együttesekben, többek között egy Rush-feldolgozásokat játszó bandában, és még turnézni is elment felnőttekkel a georgiai Warner Robinsból, ahol az apja állomásozott a hadsereg kötelékében. A szülei mindenféle zenét szerettek a countrytól a dzsesszen át az R'n'B-ig, és ezt a vegyes ízlést ő is örökölte tőlük, sőt, bátorították is erre. Lehet, hogy rá is zenészi karrier várt volna, azonban az érettségi után néhány hónappal, miközben éppen úton volt, kapott egy telefonhívást hajnali fél 6-kor.
A szüleinek autóbalesete volt. Az együttes gitárosa egyenesen hazavitte, az út öt óráig tartott, de mire odaért, a szülei már életüket vesztették.
Mivel addigra már odáig volt a zenéért, és szüksége volt rá, hogy megbirkózzon a történtekkel, Norman fogta a szüleitől örökölt pénzt, és nyitott egy stúdiót, ahol autodidakta módon megtanulta a zenekeverés és a hangmérnökösködés alapjait. Az egyik, fiatalokból álló együttes, amelynek hangmérnökként dolgozott, a georgiai Maconből származó AC Black volt, amelyet leszerződtetett a Motown Records, és amikor turnézni indultak, megkérték Davidet, hogy vezesse a kisbuszukat.
David mindent megcsinált az AC Black számára a dob- és gitárfelszerelések összeszerelésétől a vezetésen át a műsor keveréséig. Amikor az együttes az S.O.S Band nevű electro-funk csoport előzenekaraként lépett fel, a turnémenedzserük, Karen Krattinger arra készült, hogy egy másik lehetőség érdekében elhagyja őket. Már korábban is figyelte Norman munkáját, és megkérdezte őt, hogy a helyébe lépne-e. Norman elfogadta az ajánlatot, és azóta is segít az előadóknak az élő fellépéseken.
„Elvesztettem a[z előadás iránt érzett] szeretetet, miután elvesztettem a szüleimet” – mondta Norman. – „Szóval ez volt a második legjobb dolog, hogy ott lehetek a másik oldalon, és továbbra is olyasvalamit csinálhatok, amivel boldoggá teszem a rajongókat. Csak a nevemet nem ismerik.”
Nincs két egyforma nap az életben
Vegyük például az Austin City Limits fesztivált, ahol Tyler, the Creator volt a headliner két nappal azután, hogy Normannel beszéltünk. „A munkám [ezzel a fellépéssel kapcsolatban] szerintem úgy négy hónappal korábbra nyúlik vissza” – emlékezett vissza Norman austini hotelszobájában ülve. Egyeztetnie kellett az időpontot, és tájékoztatnia kellett a fesztivál szervezőit, hogy hány színpadi emelőre és színpadépítőre lesz szükségük. Meg kellett tudnia, hogy a fesztivál biztosít-e ételt-italt és szállást a csapat számára. Informálnia kellett a helyi tűzoltóparancsnokot a pirotechnikai elképzeléseikről.
És ez csak egy (bár meglehetősen komplikált) megálló egy nemzetközi turné során. Bármelyik előadónak dolgozzon is, számítania kell arra, hogy felmerülnek olyan megoldandó problémák, amelyekről az előadó sosem fog tudomást szerezni, és ki kell szolgálnia az előadó szeszélyes kéréseit. Prince (az egyik kedvenc előadója, akivel eddig dolgozott) értékes leckét tanított Normannek: ha az előadónak felmerül egy kérdése, a turnémenedzsernek kell, hogy legyen rá válasza.
„Te vagy a facilitátor, aki csodákat tesz, te vagy a pszichiáter, aki terápiát biztosít, te vagy az orvos, te vagy minden ” – magyarázza Norman.
Régóta esedékes elismerés
Színes bőrűként Norman ritkaságnak számít a turnézási ágazatban. A fekete zenészeknek néha fekete turnémenedzserük van, de Norman szerint ez nem általános jelenség. És mi a helyzet a fehér country- vagy rockzenészek esetében? Még ritkább az ilyen.
Ilyen szempontból Normannek szerencséje volt, mivel elismerték, hogy mennyire jó a munkájában. Norman szerint azonban a 35 éves zeneipari karrierje során elfogadhatatlanul lassú volt az előrelépés ezen a téren a teljes ágazatban.
Amikor valaki, például Tyler, the Creator felkéri turnémenedzsernek, lenyűgöző önéletrajzának köszönhetően Norman bárkit felvehet, akire szüksége van a munkája megfelelő elvégzéséhez. Cége, a Tour Forensics nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az élőzenei iparág érdekében fontos a nők, a színes bőrűek és az LMBTQ közösség tagjainak alkalmazása.
Norman azt állítja, hogy turnémenedzserként olyan kettős mércével szembesült, amellyel fehér férfiak nem találkoznak. „Kétszer vagy háromszor annyit kell bizonyítanunk, mint a fehér férfiaknak” – jelentette ki Norman.
Azonban szerinte az előző kormány megosztó tevékenysége és a rendőrök által meggyilkolt George Floyd halála után a rasszizmusra irányuló országos figyelem ráébresztette a turnéágazat szereplőit, hogy alkalmazniuk kell színes bőrűeket ezekre a pozíciókra. Mióta újra elkezdett turnézni, egyre több új arcot lát, és ezek az arcok nem mind ugyanúgy néznek ki.
Van jó módja a turnézásnak 2021-ben?
Normannek két nappal azelőtt szóltak a 2020 elején megrendezendő Lollapalooza fesztivál elmaradásáról, hogy elrepült volna Dél-Amerikába. Akkoriban ennek nem volt nagy jelentősége számára. Számos más show volt terítéken. Hamarosan azonban mindegyiket lemondták a Covid19 miatt. Elvették tőle az élő zenét – a munkáját –, és ez depresszióssá tette.
Végül ebből a mentális összezuhanásból úgy tudott a leggyorsabban kievickélni, hogy egyetemi órákat tartott és a zeneiparban dolgozó fiatalokat mentorált. A turnékat körülvevő bizonytalanságra nem lehet felkészülni, de ez az egész munka a reagálásról szól.
Norman szerint 2021-ben minden előadónak kötelezővé kellene tennie az oltást minden csapattagja számára. Tisztában van azzal, hogy ezt a döntést nem egyszerű meghozni, de azt is tudja, hogy milyen kényes dolog a turnéval kapcsolatos logisztika megszervezése. „Ha valaki beteg lesz, az nemcsak az adott személyt érinti, hanem mindenkit, aki azon a buszon utazik” – mondta. Lehet, hogy az előadó biztonságban van, de ha valaki a teljes hangmérnöki csapatot kiteszi ennek a veszélynek, a szakemberek azonnali helyettesítésének költsége és kockázata szinte vállalhatatlan.
Ez az elképzelés azon az egyszerű eszmén alapul, amelyet Norman 35 éves karrierje során tett magáévá: segítőkésznek és figyelmesnek kell lenni minden érintettel. Tyler, the Creator ACL show-jának esetében fontos volt a hangellenőrzés és a helyszíni tervezés, de ugyanilyen fontos volt az is, hogy hatékonyan csinálják, mert más fellépőknek is el kellett végezniük ugyanezeket a feladatokat. A helyi csapatnak is szüksége volt pihenésre. Tyler volt a headliner, de ha a fesztiválon valaki nehéz helyzetbe kerül, az olyan dominóhatást eredményezhetett volna, amely Tyler fellépésére is hatással van. Mindenki munkájának része gondoskodni arról, hogy mindenki másnak is jó legyen a hangulata és megfelelő lelkiállapotban legyen.
„Tylernek el kell jutnia a fesztiválra, meg kell csinálnia a fellépését, aztán távoznia kell. Ez az ő munkája” – magyarázta Norman. – „A mi munkánk pedig az, hogy segítsük őt mindebben, és gondoskodjunk arról, hogy a közönség és Tyler egyaránt jól érezzék magukat.”
Ha kíváncsi vagy arra, miről beszélt még David Norman, akkor hallgasd meg alább a vele készült epizódot a Co.Lab Sessions podcastunkból, míg ide kattintva a sorozat többi epizódját is elérheted.