Új irányelveket vezetünk be, hogy jobban támogassuk azokat, akik megélhetésük szempontjából leginkább függenek a streamelésből származó bevételektől.
FRISSÍTÉS: Ezek a szabályzatok 2024. április 1-jén léptek hatályba.
Mivel a Spotify egyre nagyobb összegekkel járul hozzá a zeneiparhoz – eddig több mint 40 milliárd dollárral –, szeretnénk eljuttatni ezt a pénzt azokhoz, akik számára a platformunk készült: a feltörekvő és profi előadókhoz.
A Spotify jogdíjalapja és katalógusa azonban megnövekedett, három dolog pedig olyan szinten leszívja a jogdíjalapot, hogy úgy éreztük, mindenképp tennünk kell valamit. Ezért az iparági partnereinkkel – előadók forgalmazóival, független kiadókkal, nagy kiadókkal, kiadók forgalmazóival, valamint előadókkal és csapataikkal – szorosan együttműködve új irányelvek bevezetésén dolgozunk, hogy (1) még inkább visszaszorítsuk a mesterséges streamelést, (2) jobban szétosszuk az előadókhoz el nem jutó kisebb összegeket, és (3) visszaszorítsuk azokat, akik zajjal próbálják meg kijátszani a rendszert. Bár ezen problémák mindegyike az összes bevételnek csak kis százalékát érinti, ha most kezeljük őket, akkor a következő öt évben körülbelül további 1 milliárd dollárnyi bevételt juttathatunk a feltörekvő és profi előadókhoz.
Probléma: mesterséges streamelés
A Spotify komoly erőfeszítéseket tesz a mesterséges streamelés felderítésére, megelőzésére és a jogdíjakra gyakorolt hatásának megszüntetésére. Csalók viszont továbbra is megpróbálnak pénzt lopni a jogdíjalapból, amely a becsületes, keményen dolgozó előadóknak járna.
Megoldás: díj felszámítása mesterséges streamelés esetén
Új elrettentő eszközként a jövő év elejétől kezdve a kiadóknak és a forgalmazóknak minden olyan szám esetében díjat számítunk fel, ahol nyilvánvaló mesterséges streamelést észlelünk.
Ez az új elrettentő eszköz az év elején bevezetett, azóta továbbfejlesztett mesterségesstreamelés-felismerő technológiát, valamint a nemrég létrehozott Music Fights Fraud Alliance megalapítását követi.
Miért?
A Spotify fel tudja venni a harcot a mesterséges streameléssel, amint az feltűnik a platformon, az iparág azonban jobban járna, ha a csalókat eleve visszatartanák attól, hogy a Spotifyra és más streamingszolgáltatásokba töltsenek fel. Úgy gondoljuk, ez jelentős visszatartó erővel fog hatni a kiadókra és a terjesztőkre, és nem fogják tovább terjeszteni az olyan ismert csalók zenéjét, akik a becsületes, keményen dolgozó előadóktól próbálják elvenni a pénzt. Ezek a díjak az iparág és a platform mesterséges tevékenységektől való mentesítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseinket támogatják.
Probléma: a rendszerben elveszett kifizetések
A Spotifyon ma több mint 100 millió szám található. Ezek közül az elmúlt évben több tíz milliót 1–1000 alkalommal streameltek. Ezek a zeneszámok átlagosan 0,03 dollárt hoztak havonta.
Mivel a kiadók és a forgalmazók esetében a pénzfelvételnek van egy minimumhatára (általában 2–50 USD/felvétel), a bankok pedig a tranzakcióért díjat számítanak fel (általában 1–20 USD/felvétel), ez a pénz gyakran nem jut el a feltöltőkhöz. Ezekről a kis összegű kifizetésekről pedig gyakran elfeledkeznek.
Összességében azonban ezek a kis összegű, figyelmen kívül hagyott kifizetések évente 40 millió dollárt tesznek ki, ami a streamelési bevételektől leginkább függő előadók bevételét növelhetné.
Megoldás: bevételszerzési jogosultság nyomon követése
2024 elejétől a számok csak akkor termelnek jogdíjat, ha az előző 12 hónapban legalább 1000 streamelést érnek el.
A Spotify ezzel a modellel nem jut több bevételhez. A Spotify által a jogtulajdonosoknak kifizetett zenei jogdíjalap nagysága nem változik. Az évi több tízmillió dollárt egyszerűen arra fogjuk felhasználni, hogy növeljük az összes jogosult zeneszámra vonatkozó kifizetést, ahelyett, hogy 0,03 dolláros kifizetésekre osztanánk szét.
Miért?
Sokkal hatásosabb, ha ez az évi több tízmillió dollár növeli azok kifizetését, akik a leginkább függenek a streamelési bevételektől – ahelyett, hogy apró összegekre oszlana, amelyek jellemzően el sem jutnak az előadóhoz (mivel nem haladják meg a forgalmazók minimális kifizetési küszöbértékét). Az összes streamelés 99,5%-a olyan számokból származik, amelyeket évente legalább 1000 alkalommal streameltek. Az új irányelvek alapján ezen számok mindegyike több összeget fog termelni.
Úgy véljük továbbá, hogy az irányelv megszünteti a rendszer kijátszására vagy a mesterséges streamelés elrejtésére használt egyik stratégiát, hiszen a feltöltők többé nem lesznek arra képesek, hogy rendkívül sok számmal nagyon kis összegeket keressenek.
Az irányelvről további információkat a Spotify for Artists súgójában találsz, itt.
Probléma: a rendszer kijátszása zajjal
A streamelés korában népszerűek a „funkcionális” műfajok, mint például a fehér zaj, a bálnahangok, a statikus zaj. A hallgatók a háttérben gyakran órákon át streamelik ezeket a funkcionális műfajokat, ezt pedig néha kihasználják a csalók, akik mindenféle művészi érték nélkül, mesterségesen rövidre vágják a számaikat, hogy maximalizálják a jogdíjat generáló streameléseket.
Egy átlagos dal néhány percig tart. Egyes csalók viszont 30 másodperces számokra vágják például a bálnahangokat, és egymás után rendezik őket egy műsorlistába anélkül, hogy a hallgatók ezt észrevennék, így pedig aránytalanul nagy összegeket keresnek.
A hosszon kívül a zajokat ugyanúgy értékeljük, mint a zenei felvételeket. A jogdíjalap óriási megemelkedése olyan bevételi lehetőséget teremtett a zajfeltöltők számára, ami jóval túlmutat azon, amit ők a hallgatóknak nyújtanak.
Megoldás: új irányelvek a zajok feltöltésére
A jövő évtől a funkcionális zajfelvételek csak akkor jogosultak jogdíjra, ha legalább két perc hosszúak. A funkcionális műfajokba tartozik a fehér zaj, a természet hangjai, a géphangok, a hangeffektek, a nem beszéd alapú ASMR és a csend.
Az elkövetkező hónapokban emellett a jogtulajdonosokkal együttműködve a zajstreamelések értékét a zenei streamelések értékének töredékére fogjuk csökkenteni.
Miért?
Azzal, hogy megszabunk egy minimális számhosszúságot, ezek a számok a korábban generált bevételüknek csak egy töredékét fogják termelni (mivel két perc zajhallgatás egy jogdíjas streamelést generál, nem pedig négyet), az így felszabadult pénzösszeg visszakerülhet a becsületes, keményen dolgozó előadók jogdíjalapjába.
Ráadásul tisztességesebb versenyfeltételeket teremt ezen funkcionális műfajok előadói számára, hiszen megszűnik az a késztetés, hogy a hallgatói élmény rovására, mindenféle művészi érték nélkül, mesterségesen megrövidítsék a számokat.
Ezek az irányelvek helyreigazítják a zajfeltöltők bevételszerzési lehetőségeit. A lehetőség jelenleg olyan vonzó, hogy a feltöltők megkülönböztethetetlen zajfelvételekkel árasztják el a streamelési szolgáltatókat, remélve, hogy elegendő keresési forgalmat generálnak a jogdíjakhoz.
Az elkövetkezendő évben folyamatosan tájékoztatni fogunk az itt felsorolt kezdeményezések bevezetéséről. Ha szeretnél többet megtudni arról, hogyan működnek a Spotify-jogdíjak, keresd fel a Loud & Clear oldalt.